Mi állhat az ízületi merevség hátterében?

Kötőszövet-betegség tankönyv

Power-edzéssel eltűnik a narancsbőr Kötőszöveteink létezéséről kötőszövet-betegség tankönyv csak akkor veszünk tudomást, ha narancsbőr, visszértágulat vagy lógó has formájában, negatív oldaláról mutatkoznak.

  • Mi hívhatja fel a figyelmet az induló autoimmun betegségekre?
  • MTCD (kevert kötőszöveti betegség) tünetei és kezelése - HáziPatika
  • Csípőízületek betegségei. csípőbetegség tünetei
  • Belgyógyászati diagnosztika | Digitális Tankönyvtár

Pedig anélkül, hogy tudnánk, folyamatosan jelen vannak és gondoskodnak testi funkcióink egészséges működéséről. Bonyolult és igen összetett szabályzó rendszerek biztosítják sejtjeink tápanyagellátását és anyagcseretermékeik kiválasztását, elszállítását. Ha a szövetek "elsalakosodnak", ezek a mechanizmusok nem működnek megfelelően és megbetegszünk. Sok természetes terápia elsődleges célja a kötőszövetek működésének szabályozása.

AUTOIMMUN BETEGSÉGEK

A kötőszövet egész szervezetünket behálózza és szinte minden szervünket körülveszi. Az egyes szerveket alkotó sejteket egymással összeköti, stabilizálja és tápanyaggal látja el.

Utóbbiak a háttérben, a kép felső peremén kék színnel ábrázolt sejtek. A rugalmas rostok bézs az idegsejteket szintén kék, nyúlványos sejtek veszik körül, a véredények piros és a nyirokerek zöld is láthatók Amikor Alfred Pischinger bécsi orvos az es években a kötőszövetek kutatásával foglalkozott, fontos felfedezést tett: a sejtjeinket tápanyagokkal és oxigénnel ellátó hajszálerek nem közvetlenül a sejteknél végződnek, hanem a kötőszövetek egy részénél, az ún.

kötőszövet-betegség tankönyv

Amikor a tápanyagok és az oxigén a véredényekből a testi sejtekbe vándorolnak, áthaladnak a mátrixon; ugyanez a helyzet a sejtek anyagcseretermékeivel pl. Az alapmátrix tehát mindkét irányban szűrőként szolgál, ellenőrzi az áthaladó anyagok minőségét és mennyiségét, szabályzó funkciót lát el.

Mi okozhat ízületi merevséget?

Felfedezőjéről "Pischinger-térnek" is nevezik. Pischinger alapregulációs rendszeréhez a hajszálereken kívül a nyirokerek és az idegek is hozzátartoznak. A vegetatív idegrendszer idegvégződéseiről van szó, amelyek a hajszálerekhez hasonlóan a mátrixban végződnek. Így állandó információcsere zajlik a kötőszövet és a fölé rendelt vegetatív idegrendszer között. Az alaprendszer tehát komplex kommunikációs központ: idegi impulzusok formájában elektrokémiai jeleket és kötőszövet-betegség tankönyv közvetítőket, pl.

Jegyzetek medikusoknak/Klinikai immunológia

Az említetteken kívül a kötőszövetekben, főként az ún. Biokémiai szempontból minden kötőszövet cukor-fehérje komplexből áll, amelyek a sejtek felületén kapcsolódnak és "molekuláris szűrőt" alkotnak. Így a kötőszövet-betegség tankönyv végtermékeit képes kiszűrni az alapmátrix. Szállító funkciói mellett tehát fontos szűrőfunkciót is ellát. A hivatalos orvoslás nem vesz tudomást a kötőszövetek jelentőségéről Ha egészségesek vagyunk, az említett szabályozó- és szűrőrendszer harmonikusan működik, egyensúlyban van, amit homeosztázisnak vagy homeodinamikának is neveznek.

A rendszer minden apró eltérést észlel a szerveinket alkotó sejtek közelében a sav-bázis egyensúlyt, az oxigénkínálatot vagy a mérgező anyagok jelenlététés megfelelően reagál ezekre.

kötőszövet-betegség tankönyv

Noha e szabályozó-rendszerről egy ideje tudunk, a hivatalos orvoslás továbbra sem szentel neki különösebb figyelmet. A természetgyógyászatban pont ellenkező a helyzet, a kötőszövetben zajló folyamatok e gyógyítási irányzat figyelmének homlokterében vannak.

Ha ugyanis az alaprendszer folyadékaiban nem egészséges a miliő, mert pl. Ha ez megtörténik, betegséggel állunk szemben, amit a hivatalos orvosi diagnosztikai eljárások is igazolnak. Természetgyógyászati szempontból a szervezet védekezési és kompenzációs mechanizmusai azonban ilyenkorra már a kimerülés határán vannak. Narancsbőr és visszértágulat a kötőszövet gyengeségére utal A köznyelv ezzel kapcsolatban az "elsalakosodás" kifejezést használja.

A korai diagnosztika fontossága

Ami az elsalakosodást illeti, valójában a kötőszövetek elsavasodásáról van szó, ezek a savak ásványi anyagokkal reakcióra lépve sókat alkotnak, amelyek az alaprendszerben lerakódnak. Ezek mellett baktériumok és gombák által termelt toxinok mérgező anyagokgyógyszerek és az anyagcsere egyéb "hulladékai" rakódnak le.

kötőszövet-betegség tankönyv csípőízület fájdalma után

A terhelés erősségétől és időtartamától függően az alaprendszer egyre inkább elveszti szűrő- áteresztőképességét. A helytelen táplálkozás hatására ezenkívül kollagén- és cukor-fehérje komplexek szaporodnak el az alapregulációs rendszerben, ami által a véredények és a táplálandó sejtek közötti távolság megnő, és nehezebben leküzdhető.

Úgynevezett szöveti elsavasodás, más néven szöveti acidózis alakul ki, ami minden szabályzó mechanizmust zavar, és zavarja a szervezet védelmi rendszerét is.

Az MTCD előfordulása

A salakanyagok akadályozzák a sejtek tápanyagellátását Az elsalakosodás tehát jelentős mértékben akadályozza az alapmátrixon keresztül zajló tápanyagellátást. Ennek az egyik következménye egyrészt, hogy a sejtek nem jutnak elegendő tápanyaghoz és oxigénhez, másfelől a termelődő salakanyagokat a véráram és a nyirokfolyadék nem képes elszállítani. A sejtet körülvevő miliő nem képes megtisztulni, boka ínszalag sérülésének tünetei a sejtek sem képesek megfelelő mértékben regenerálódni, működésük zavart szenved, és legjobb esetben is rontja általános közérzetünket.

Váradi András: Egy dogma a porba hull: javaslat a kötőszöveti meszesedés terápiájára

Mivel ez az állapot a hagyományos orvosi vizsgálatokkal nem állapítható meg, illetve csak nagyon enyhe, diszkrét eltéréseket produkál, a páciens orvosi kötőszövet-betegség tankönyv még "egészséges", mégis betegnek érzi magát. Az alapregulációs rendszer "szanálása" nélkül nincs valódi gyógyulás Ha ismerjük azokat a szabályozó mechanizmusokat, amelyeket a kötőszövetek ellátnak, azzal is tisztában vagyunk, hogy mit jelent, ha anyagcserezavarról van szó.

MTCD (kevert kötőszöveti betegség) tünetei és kezelése

Ráadásul megértjük, hogy lényegében minden betegség hátterében az alaprendszer működési zavaráról lehet szó. Az ennek talaján kifejlődő betegség súlyosságát, elhelyezkedését a páciens genetikai alkata, diszpozíciója egyes betegségekkel szembeni fogékonysága és individuális külső tényezők határozzák meg.

Különösen a krónikus betegségekben reuma, artrózis, allergia, idült fájdalmak stb.